Budo övek és fokozatok - A jelképrendszer gyökerei
Vajon tudjuk-e, hogy mit szimbolizálnak a derekunkra kötött övek?

A harcművészeti szabályzatok szerint mindannyian öveket kötünk a derekunk köré, de kevesen tudjuk, hogy mit jelentenek. Úgy tűnik, öveink és az általuk jelképezett fokozatok jelentése feledésbe merült. Sokan úgy hiszik, hogy a tudásszintet és a tapasztalatot jelentik. Mások nem értenek ezzel a véleménnyel egyet. Jobb esetben a keleti kultúra importált kreálmányát, rosszabb esetben az ego túlreprezentált megnyilvánulását látják benne. De akkor vajon mit szimbolizálnak? Haszontalanok, vagy évek kemény munkájaval megszerzett fontos jelképek?

A tanulóknál - és a közvéleményben is - előforduló egyik legnagyobb félreértés, hogy egy öv megszerzése együtt jár a "szakértelemmel". Ez nem pontosan így van. Amíg a barna övért gyakorlás nagyon megerőltető és a fekete öv kivívása kiemelkedő teljesítmény, addig a fekete öves státusz "csak" egy új kezdet küszöbének átlépését jelzi.
Ezért is nevezik az első szintű fekete övet inkább "shodan"-nak, mint "ichi" (első) dannak.

Sho...

"Sho" jelentése: kezdet.  Ugyanez a szótag szerepel a "sho shin" kifejezésben - jelentése: kezdő elme. Az első, kezdő cím elérése azt jelenti tehát, hogy rendelkezel némi alapvető jártassággal és kész vagy az igazi tanulás megkezdésére. E tanulás pedig sokkal többet jelent, mint a technikák elsajátítását.

A fokozatok és övek használata valójában új keletű jelenség. Ezeket nem használták a feudális korszakban, amikor a harcosok a csatatérre készülvén tanultak különböző harci módszereket. Okinawán sem használták őket, amikor a karate kialakult. A színes övekkel társított Kyu/Dan rendszer egy késő XIX. századi találmány, aminek Jigoro Kano, a judo apja volt az úttörője. 1883-ban alkotta meg a rendszert, és az első danokat két legjobb tanítványának ítélte oda először. Három évvel később adott először fekete selyemöveket a gyakorláskor viselt felsőruhákhoz. Hosszúnadrágot nem, hanem térd felett érő rövidnadrágot viseltek akkortájt. Kano szervezete, a Kodokan később vette át a teljes, ma ismert, nadrággal (keikogi) ellátott öltözetet. 1907. táján a selyemövet felváltotta a "kuri obi" (fekete öv).

Szükszégszerű volt

Kano felismerte a kezdő és haladó tanulók megkülönböztetésének szükségszerűségét. A kezdők fehér övet viseltek és nem birtokoltak fokozatot, de eme osztályon belül különböző szinteken (kyu) voltak. Az új tanítványok a legmagasabb kyu-n (általában 10-es) kezdtek, és ez a szám csökkent a tapasztalat növekedésével együtt egészen egyig. Az egyes volt az utolsó szint a fekete öv jelképezte dan megszerzése előtt. Néha az első, vagy második kyusok barna övet viseltek, ezzel is jelezvén, hogy hamarosan befejezik az alapokat és fokozatszerzés előtt állnak. A kyu szintek a dan szint felé vezető komolyabb edzés felé vezető utat jelentették. Az idők folyamán számos rendszer vette át a 6-10 kyu szintes osztályozást a fejlődés mérésére, és a dan fokozatokat melyek egytől emelkedve követik egymást. Számos budo művészetben a dan státusz komoly tanulással probléma nélkül elérhető volt. Másoknál a dan fokozat elérése öt-hét - vagy még több - év kemény munkába is beletelt. Mivel a kezdők nem rendelkeztek fokozattal, "mudansha" névvel illették őket. A "mu" egy zen szó, jelentése: semmi. A "Dan" jelentése rang, a "sha" pedig "személy". Az alapokat elsajátított tanítványokat - akik dant kaptak - "yudansha"-ként hívták. "Yu" birtoklást jelent. A szó tehát "rangot birtokló személy"-t jelent.

Színek között

Az ellentéte fekete (rangsorolt) és fehér (fokozat nélküli - színes kyu még nem volt használatban) övek mélyebb szimbolikát hordoznak. A Yin, Yang (Japánban in/yo) természetet tükrözik, amely a budo taoista gyökereiben is megjelenik. (A "do" szó utat, ösvényt jelent). A kettősség megnyilvánulása tetten érhető a konfucionizmus Chi Hsi iskolájában is, amely szintén jelentős hatással volt a budo keletkezésére. A Chi Hsi-ben az alak ("yukei" - budoban fokozatot jelent) és alaktalan ("mukei" - rangtalan) koncepció ugyancsak megtalálható. A fehér öv, fehér egyenruha budo értékeket hordoznak. Tisztaság, az ego megsemmisítése és egyszerűség tükröződnek bennük. Mindenki egyenlőként kezdi (fokozat nélkül) útját - egy korábbi nemes egy szintre kerül egy földművessel. Ez az út kiemelkedő jelentősséggel bírt egy olyan korban (1868 előtt), amikor a társadalmat merev osztályszervezet jellemezte, amelyen belül az egyes osztályokat szigorúan elválasztották és legtöbbjüket tiltották a harci tanulmányoktól.

Hitelesítő rendszer

A kyu/dan rendszer és a társított övek használatának nagy lökést adott az első japán harcművészeti szövetség, amelyet azért alapítottak, hogy újraélessze a harci oktatás hagyományait a modern korban.  1895-ben a kormány szentesítette a Dai Nippon Butokukai (Nagy Japán Harci Erény Szövetség) szervezet különböző harcművészeteket (ryuha) ellenőrző, szabványosító és előmozdító tevékenységét. Megbíztak egy bizottságot, hogy (átvéve Kano találmányát) hozzon létre olyan budo/bujitsu harci fokozat hitelesítő rendszert, amely kyu/dan rendszeren alapul. A bizottság másik feladata az oktatói engedélyek (shihan menjo) adományozása volt.

A Butotukai vezetés alatt a budo és bujitsu forradalmi fejlődésen ment keresztül Japánban. Egységes egyenruha-, fokozat-, öv- és előmeneteli rendszer jött létre. Még az edzésmódszereket  is szabványosították valamelyest. A Butotukai a budo tréninget is adaptálta (beletartozott a judo, kendo, kyudo és a naginata-do) az általános képzési rendszerbe és a bushido (harcosok etikai kódexe) tanításba. A judot és kendot sportként támogatták.

A tökéletesség felé

A kyu/dan rendszert nem csupán a technikai fejlődés jelzésére fejlesztették ki. Az jelképezi a budo célját, a törekvést a tökéletességre - spirituális és etikai téren. A dan fokozatok és már a kyu szintek is tükrözik az egyén morális és szellemi fejlődésének útját. Emiatt a gyerekeket mindig másként osztályozzák dan/kyu állapotban és övbirtoklásban. A fekete öv náluk fehér csíkkal egészül ki. Ez azért van, mert a gyermekeket nem tekintik teljesen érettnek, és túl fiatalnak tartják ahhoz, hogy kifejlesszék magukban azokat a tulajdonságokat, amelyeket a budo képvisel. Ennél az oknál fogva sok iskola 14-15 éves korban, a "felnőtt oktatás" előtt újra leteszteli a tanítványokat. A kyu/dan rendszer tehát egyszersmind tükrözi az egyén spirituális fejlődését a tökéletesség (fegyelem, érték, erkölcs, magatertás stb.) irányában a harci tudományon belül.

Első karate-danok

A XX. század elején a karate Japánba érkezett Okinawáról, ahol évszázadokig titokban gyakorolták. 1905-ben Suriban (Okinawa fővárosa) a karatét, mint a középszintű testnevelési tananyag részét mutatták be a nagyközönségnek. De akkoriban nem voltak fokozatok, övek, rangsorolási rendszer. A kyu/dan fokozatokat és az öv/egyenruha rendszert Japánban a karate először azzal a céllal vette át, hogy elnyerje a Butokukai elismerését. (Az első danokat 1924-ben adományozta Gichin Funakoshi hét tanítványnak). Az
okinawai karate később követte a japán karatét.

Tovább és tovább

Néhány harci rendszer, vagy szervezet csak az utóbbi harminc évben kezdte el a színes övek használatát különböző kyu szintek jelzésére. Ezzel a tanítványok is visszajelzést kaptak arról, hogy elértek egy bizonyos szintre. Bár nincs megegyezés a színekről, színek sorrendjéről, az általános gyakorlat, hogy a barna szín a fekete öves (dan) rangot megelőző állapotot jelzi.

A fekete övek rangsorolásakor technikailag 10 egymást követő (1-10) dan szint van. A gyakorlatban azonban az előmenetelt minden stílusnál befolyásolja az alapító, örökös, vezető instruktor fokozata. Általában az övé a legmagasabb fokozat. A Shotokan karatéban például az alapító Gichen Funakoshi haláláig senki sem nyerte el az 5. (vagy magasabb) dant.

Minden dan szintnél fekete övet használnak - kivétel a  vörös, fehér és fekete színek ünnepi alkalmakkor használt különböző kombinációit (5. dannál, vagy az felett). Egyes harcművészeti rendszerek a dan-fokozatokat a fekete övön elhelyezett csíkokkal jelzik (a csíkok száma jelképezi a danok számát). Néhány stílusnál a csíkok különböző tanítói címeket jeleznek.

De dan szintet a mai Japánban nem csak harcművészeti tevékenységgel lehet elérni. A danrendszert különböző tevékenységek rangsorolásánál használnak.
Még a szaké (rizspálinka) kóstolásban is lehet danokat szerezni. :)