A napi kielégítő folyadékbevitel semleges hőmérsékleti tartományban (24 °C) 25 ml testtömeg kilogrammonként. Ez leegyszerűsítve egy 60 kg-os embernél 1,5 litert, míg 80 kg esetén 2 litert jelent. A hőmérséklet emelkedése testfelülettől függően 1 °C-onként 3-5 ml-rel emeli a folyadék beviteli igényt. Nem megfelelő bevitel esetén dehidratáció (vízvesztés, kiszáradás) alakulhat ki. A kevés folyadékbevitel két módon is fokozza a vesekőképződés veszélyét. Egyrészt a vizeletben nő a kalcium és az oxalát koncentrációja, másrészt a lassult vizeletáramlás következtében a kicsiny kristályok fokozott mértékben képesek a megtapadásra. Számos klinikai adat igazolja, hogy alacsony folyadékbevitel mellett gyakrabban képződik kő, ugyanakkor a folyadékfogyasztás növelésével az újabb kő kialakulásának gyakorisága jelentősen csökkenthető. A vesekőképződés megelőzésére tehát javasolt napi 2- 3 liter folyadék fogyasztása egész napra elosztva, vagyis az éjszakai órákban történő ivás is. A folyadékbevitelnél kisebb, de nem elhanyagolható jelentőségű annak összetétele is. Ebből a szempontból napjainkban a legnagyobb veszélyt a magas foszforsav tartalmú üdítők fogyasztása jelenti, ezért ezek kerülése javasolt. Már heti 1 liter rendszeres ivása esetén észrevehetően nő a vesekő gyakorisága, melyet a savterhelés miatti kalcium- és húgysavürítés fokozódása, valamint a citrátürítés csökkenése magyarázhat. Leginkább a tiszta ásványvíz fogyasztása ajánlható. A legújabb kutatások szerint összefüggés van az elhízás és az elégtelen vízbevitel között. A méreganyagok egy része, mivel nem tud teljes mértékben kiürülni, ilyenkor a test zsírszöveteiben halmozódik fel. A test az "elzsírosodással" a további vízveszteségnek is próbálja útját állni, sejtek körül kialakuló koleszterinben gazdag réteget egyfajta szigetelőanyagként használja fel. A megfelelő mennyiségű víz fogyasztása kedvező hatással van a vér sűrűségére és a vérnyomásra. Az alacsony folyadékbevitel eredményeként kialakuló sűrűbb, tapadósabb vér növeli az agyvérzés és a szívbetegség kockázatát. Hematokritnak nevezik azt a laboratóriumi mértékegységet, ami részben meghatározza a vér sűrűségét. A vérben lévő vörösvérsejtek számát tükrözi, és általában párhuzamos a hemoglobinszinttel. Az 50%-kal nagyobb hematokritérték megkétszerezi a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét férfiaknál, nőknél pedig négyszeresére emeli a kockázatot. Ha valaki nem iszik elég vizet, emelkedik a hematokrit szintje és így megnő a szívrohamok és agyvérzések esélye. Ugyancsak a vízhiány okozza a vörösvérsejtek dehidratációját, így kevésbé rugalmassá válnak, s nagyobb a hajlamuk a rögképződésre. A cukorbetegség is összefügg a vér nyúlós, sűrű voltával. Ahogy a vércukorszintet mind jobban uraljuk, úgy múlik el a nyúlóssága. Az irányítás, ellenőrzés alatt nem tartott vércukorszint - részben a dehidratáció miatt - az egyén vérét fokozottabb nyúlósságra hajlamosíthatja. Amikor a vércukor felszökik, a vesék cukrot vesztenek, és a cukor vizet visz magával. A vér besűrűsödésének kérdése a cukorbetegeknél különösen aggasztó, mert a vér besűrűsödése szerepet játszhat a cukorbetegséggel összefüggő vese- és idegkárosodásban. Úgy tűnik, hogy a vér besűrűsödése a magas vérnyomásban is szerepet játszik. A lakosság körében végzett tanulmányok szerint minél magasabb valakinek a vérnyomása, annál inkább hajlamos a vére a besűrűsödésére. Ha valaki csökkenteni tudja a hematokritot, a vérnyomása is csökkenni fog. Ez pedig további haszonnal jár: Az alacsony vérnyomás és a kisebb vérsűrűség nagymértékben hozzájárul az agyvérzés veszélyének csökkenéséhez. A vízivásnak még más előnyei is vannak. Édesanyánk nem hiába mondta, hogy jót tesz a vesénknek és húgyhólyagunknak. Ő még nemigen tudta, hogy ezzel megelőzhető az epehólyag megbetegedése. Tanulmányok sokasága igazolja, hogy a bőséges vízfogyasztás felhígítja az epét (az epehólyagban), és így jelentősen csökkenti a kőképződés esélyeit. Igen bölcs dolog lenne, ha a túlsúlyosak, vagy akiknél az epekő úgymond "családi vonás", netán akik éppen epehólyag-betegségben szenvednek, fontolóra vennék a nagyobb mennyiségű víz fogyasztását. A helyes vízfogyasztás A helyes vízfogyasztás során nemcsak a víz minőségére, hanem az elfogyasztott víz mennyiségére is ügyelni kell. Ez átlagosan 1,5-2 liter naponta, melyet a nap folyamán egyenletesen elosztva, kisebb mennyiségekben kell elfogyasztani. A sportolók, nehéz fizikai munkát végzők vízszükséglete ennél sokkal nagyobb is lehet. Futás közben 1liter feletti vízmennyiséget is elveszthetünk óránként 10 C° - on. Ezért fontos 15-20 percenként 1-2 dl vizet inni minden olyan edzés illetve verseny közben, ami több mint 1 óráig folyamatosan tart. Gyakori hiba, hogy az ivás összefügg a szomjúságérzéssel, holott a szomjúságérzés a szervezet vészjelzése a súlyos folyadékvesztés megelőzésére. A sportolóknak fokozottan figyelniük kell arra, hogy még a szomjúságérzet kialakulása előtt pótolják a vízveszteséget. Étvágytalanságról, az étkezéssel kapcsolatos öröm hiányáról gyakran panaszkodnak az idős emberek, de a szomjúságérzet hiányáról szinte senki. Ez azért is elgondolkodtató, mert igen sok panasz (a székrekedés, a hólyag- és vesebetegségek, az időskori szív- és keringési zavarok egy része) bizonyos fokig a csekély folyadékbevitelre vezethető vissza. Az ideális mennyiség a napi 2 liter folyadék, és ez nem foglalja magában a levest, illetve a gyümölcsökben található levet. A folyadékveszteség (dehidráció) tünetei: -Fáradtság -Étvágycsökkenés -Kipirult bőr -Fejfájás -Sötét, erőteljes szagú vizelet -Hőmérséklet intolerancia Csecsemőkorban relatíve nagyobb a szervezet víztartalma, ami nagyrészt sejten kívüli térben helyezkedik el, ezért kerülnek a csecsemők betegség esetén olyan könnyen folyadék- és elektrolitháztartási zavarba, amely kiszáradáshoz, végül a szervezet öszszeomlásához vezet. A szomjazásos halál akkor következik be, amikor a szervezet víztartalma kb. 15-20 százalékát elveszti. A csecsemők és a kisgyermekek rendszeres folyadékpótlására tehát fokozottan szükség van a meleg nyári hónapokban. A babák nyűgösködéssel, sírással jelzik, ha folyadékra van szükségük. Nem mindegy viszont, hogy milyen formában történik a folyadékpótlás. Nyáron a babáknak a klasszikus tea mellett - amelyben élénkítőszer is van - felváltva adjunk tiszta ivóvizet, ásványvizet, friss gyümölcslevet, különböző ivóleveket. Célszerű még gyümölcs- és zöldséglevek bevitele is. Az egyes ásványi anyagok élettani hatásai Kalcium: A csontok és fogak fontos alkotó-eleme. Hiánya csontritkulást, jelentős hiánya tetániát (görcsös állapot) okoz. Napi szükséglete 800 mg. Klorid: A nátriumhoz vagy a káliumhoz kötött formában fordul elő. A gyomorban a hidrogénnel együtt alkotja a gyomorsavat. A konyhasóval általában elég jut a szervezetbe. Kálium: A sejtek fontos alkotóeleme. Az izommunkához, így a szív munkájához is szükséges. Részt vesz a szervezet folyadékháztartásának szabályozásában. Hiánya esetén izomgyengeség, görcsök, vérnyomáscsökkenés, keringési rendellenesség, bélrenyheség és a vese funkciós zavara léphetnek fel. Napi szükséglete 3,0- 3,5 g. Magnézium: A fehérje és szénhidrát anyagcsere fontos eleme, szükséges az izmok működéséhez beleértve a szívizmot is. Fontos szerepet játszik a csontok felépítésében és a növekedésben. Hiánya estén ingerlékenység, álmatlanság, koncentrációs nehézségek, izomgörcs, szédülés, fejfájás léphet fel. Napi szükséglete 300-350 mg, megerőltető fizikai munka, terhesség és szoptatás alatt 450 mg. Nátrium: A klórral és a káliummal együtt a szervezet folyadékháztartását szabályozza. Jelentős szerepet játszik az izmok ingerelhetőségében, a vérnyomás szabályozásában. és egyes enzimek aktiválásában. Hiánya gyengeséget, émelygést, izomgörcsöt, ájulást okozhat. Napi szükséglete 2,0 g.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés