A japán írás alapból 2 részre oszlik. Van a szótagírás, és a képírás (vagy jelírás). A szótagírásnak két különböző fajtája van: Hiragana, Katakana. A képírást japánul Kanjinak mondják. A kanji japán szó jelentése: érzés.

Melyik írással mit írunk le?
Kanji: A szavak foaglmi jelentését írjuk le. (pl. főnév, és igető)
Hiragana: Toldalékokat, határozószavakat írjuk le.
Katakana: Idegen eredetű szavak.

Szinte minden kanjival leírt szót le lehet írni hiraganával. A kanji jelrendszer eredetileg kb. 50 000 jelből állt, de a II. világháború alatti Amerikai megszállás nyomására 1850 jelre korlátozták, majd 1981-ben 1945-re bővítették.

Szintén az Amerikai megszálláshoz köthető a 4. ún. Romaji írás, melynek lényege, hogy latin betűkkel írja le a japán szavakat, így olvashatók az oldalon a dalszövegek is. Ezek angol fonetika szerint vannak leírva. Ezek magyar nyelvre történő átírása "hepburn" átírással történik, de mivel az angol és a magyar nyelvtan elég sokban különbözik egymástól, ezért nem a legcélszerűbb magyar fonetikára átírni, mert más kiejtés jöhet ki. És a japán nyelvről tudni kell, hogy egy betűt is másképp ejtünk ki, teljesen megváltozik a szó jelentése.

Miért van szükség a kanji írásra, ha hiraganával szinte mindent le lehet írni?
A japán szókincs legalább annyira gazdag, mint a magyar, és egy kiejtésű szónak több értelme is van (ld. magyarban a "toll", ami lehet madártoll, meg golyóstoll). Ezt írásban úgy különböztetik meg, hogy más a vonásirány. A japán írásban a vonásirány rendkívül fontos, ezért az általános iskolák első 4 osztályában a gyerekek csak írni, olvasni és számolni tanulnak. Nemcsak a vonásirány a fontos, hanem, hogy az hol helyezkedik el. Példának okáért, ha egy eredetileg középre való vonást alul húzunk meg, borul az egész mondat jelentése.

Hiragana:
Tehát, mint írtam, a hiraganával a toldalékokat, határozószavakat írják le. Ez az szótagírás egyik fajtája. A szótagírás lényege, hogy egy jel sorrendben egy mássalhangzót és egy magánhangzót kódol magában. Nagyon ritka az, amikor 2 mássalhangzó áll egymás mellett, mert a Japánok képtelenek kimondani. Nekik mindenképp kell oda egy segéd-magánhangzó (ami leggyakrabban u betű) hogy könnyen ki tudják ejteni az adott szót. Egyetlen egy kivétel van az "n" betű, mely önmagában is állhat. A Hiragana jelrendszer 46+25, avagy 71 jelből áll. 25 jelet azért kell különválasztani, mert annyira hasonlít a kiejtésük, hogy az írásban is egy 1-2 vonás a különbség (pl. ka, ga), de ez az alant levő táblázat részletesen megmutatja.

Katakana:
Katakana írással az idegen eredetű szavakat írják le. Erre az írásra jellemző igazán, hogy segéd-magánhangzókat találunk, ugyanis sok angol szót nem tudnak másképp kiejteni. Ezért is van az, hogy a japánok nagyon nehezen tanulják meg az angol kiejtést, mert a japán artikuláció annyira különbözik az angoltól, hogy kissé olyan, mintha a japánok egy harmadik nyelvet beszélnének. A Katakana írás ugyanúgy 46+25=71 jelből áll, ám mások ezek a jelek, inkább szögletesek, némivel egyszerűbb megtanulni az írásukat.


Hivatalos Japán Hiragana és Katakana táblázat. Forrás: www.aoianime.hu

És most egy pár szót magáról a nyelvről:
A japán nyelvet kb. 126 millió ember beszéli világszerte, ezzel a 9. legnagyobb beszélőképességű nyelv a világon. A Japán ragozónyelv, eredete a mai napig nem tisztázott. Külön nyelvcsaládba nem tartozik.
A nyelvtana sokban hasonlít a magyar nyelvhez, például a nevek sorrendje (vezetéknév, keresztnév) a dátumok, lakcímek megjelölése hozzánk hasonlóan szintén a nagyobból megy a kisebb felé, és nem a kisebből a nagyobb felé, mint a többi nyelvben.
Főneveknek nincs ragozása, azok esetviszonyait különböző partikulák jelzik: pl.: ni -> helyviszonyt jelöl meg, no -> jelzőket jelöl meg.
A főneveknek nincs többes száma. Ha egy adott mondatból nem derül ki, hogy "többre gondol", akkor megduplázzák a főnevet, pl: Itt van a kanál-kanál -> Itt vannak a kanalak.
Nincs magánhangzó-harmónia. Ezért is tűnhet a szemszögünkből viccesnek a japánok beszéde.
Nincs főnévi igenév. A Japánban udvariassági fokozatok vannak, illetve az igeidőket jelölik.

Ahogy az írásból kiderülhetett, a japán nyelvjárás eléggé homogén. Az írás latinizációja a mai napig folyik. Annak ellenére, hogy a Japán nyelv is rendkívül sok nehézséget tartalmaz magában, lényegesen könnyebb, mint a kínai nyelv.
 
forrás: www.megumiandmasami.gportal.hu 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés